Bródy Sándor: Két szőke asszony epub
Katt rá a felnagyításhoz
|
|
Részlet az eKönyvből:
Hát az orvosok nem tudtak segiteni - ennyi az egész. Férje ölte volna meg, hiszen nem tud nézni egy nehéz beteget, nemhogy még megöljön valakit. Hiszen olyan lágy - olyan gyáva, mint egy ijedős gyermek, még az is rosszul esik neki, ha a cselédekkel esik valami veszekedés: »Csend, béke, nyugalom.« Igazában nem is igen vitatkozott többé magában erről a témáról. Nem akart többé az első asszonyra gondolni, mert ezek a gondolatok rendszerint fájdalmas melanchóliát bocsájtottak rá. Mit búsítsa magát, mire való ez az egész gyötrelem, micsoda haszna van ennek?
Elért egész idáig és végre ebben is megnyugodott. Nem volt többé semmi, a mi derültségét zavarhatta volna. Teljesen átadhatta magát a gyönyörűségnek: kettős életet élni. Ajkára odatapadt férje ajka, azt nem érezte; kezén volt egy pont, melyet valaha megcsókolt valaki: azt érezte folyton.
Az volt jó, hogy ezt nem tudta senki, de rossz, nagyon rossz volt az, hogy olyan keveset lehetett egyedül. Tavasz lett, a férj munkája kevesebb, nagyon gyakran mentek ki együtt a ligetbe, vagy vacsoráztak együtt a zöldben valamelyik hôtel nedves asphaltján, csinált növényhez hasonló leanderek között. Régi udvarlói is új tűzzel támadtak föl ellene, most már mulatott rajtuk és egyet bolonditott is, azt, a ki úgy fejezte ki mélységes figyelmét, hogy épen olyan melltűt csináltatott magának, mint a milyen broche-ot ő viselt rendesen.
Hát az orvosok nem tudtak segiteni - ennyi az egész. Férje ölte volna meg, hiszen nem tud nézni egy nehéz beteget, nemhogy még megöljön valakit. Hiszen olyan lágy - olyan gyáva, mint egy ijedős gyermek, még az is rosszul esik neki, ha a cselédekkel esik valami veszekedés: »Csend, béke, nyugalom.« Igazában nem is igen vitatkozott többé magában erről a témáról. Nem akart többé az első asszonyra gondolni, mert ezek a gondolatok rendszerint fájdalmas melanchóliát bocsájtottak rá. Mit búsítsa magát, mire való ez az egész gyötrelem, micsoda haszna van ennek?
Elért egész idáig és végre ebben is megnyugodott. Nem volt többé semmi, a mi derültségét zavarhatta volna. Teljesen átadhatta magát a gyönyörűségnek: kettős életet élni. Ajkára odatapadt férje ajka, azt nem érezte; kezén volt egy pont, melyet valaha megcsókolt valaki: azt érezte folyton.
Az volt jó, hogy ezt nem tudta senki, de rossz, nagyon rossz volt az, hogy olyan keveset lehetett egyedül. Tavasz lett, a férj munkája kevesebb, nagyon gyakran mentek ki együtt a ligetbe, vagy vacsoráztak együtt a zöldben valamelyik hôtel nedves asphaltján, csinált növényhez hasonló leanderek között. Régi udvarlói is új tűzzel támadtak föl ellene, most már mulatott rajtuk és egyet bolonditott is, azt, a ki úgy fejezte ki mélységes figyelmét, hogy épen olyan melltűt csináltatott magának, mint a milyen broche-ot ő viselt rendesen.
Hasonló termékek
